Keszthelyi hegység

A szinte teljesen erdõvel borított terület jellemzõ alapkõzete a dolomit. Ezen a Dunántúli-középhegységre jellemzõ kõzeten sajátos ökológiai viszonyok által meghatározott növény- és állatvilág figyelhetõ meg.

A legsekélyebb sziklás-köves váztalajú gerincein, meredek oldalain még erdõ sem tudott kifejlõdni, itt igen fajgazdag nyílt, vagy zárt dolomit sziklagyepeket és lejtõsztyeppeket találunk. A cserszömörcés-molyhostölgyes karsztbokorerdõk a Keszthelyi-hegységben nagy területeket borítanak, elsõsorban a déli kitettségû hegyoldalakon és gerinceken. Sok bennük az orchidea, a bennszülött maradványfaj magyar gurgolya és a jellegzetes örökzöld törpecserje, a szúrós csodabogyó. Ez utóbbiból szép állományok vannak az Edericsi-hegy oldalain, az erdõk aljnövényzetében.

Legnagyobb botanikai értéke az Edericsi-erdõnek a Sipos-torok nevû meredek völgy bükkösében található keleti (vagy kaukázusi) zergevirág elõfordulása. Ez a délies, illír fészkesvirágzatú faj itt éri el elterjedése északi határát. Magyarországon máshol csak a Mecsek és a Tolnai dombság néhány pontján él.

A Keszthely-hegység geológiai értékeinek sorában a kõfülkék, sziklaalakzatok és szurdokok mellett több feltárás alatt álló barlang is van az edericsi határban, közülük a Csodabogyós-barlang cseppkövekkel is büszkélkedhet. Ezek a barlangok csak barlangkutatók számára látogathatóak.

A területegység északi részén a Kovácsi-hegy-Tátika-csoport egykori hasadékvulkánjai sorakoznak. A két lávaömlésbõl keletkezett Tátika alsó bazaltkúpján található az õsbükkös 200-210 éves gyertyánnal, magas kõrissel, kocsányos tölggyel elegyes állománya.

Szent Miklós forrás 3 km, Kõorra 2 km, Uzsai Pálos kolostorrom 5 km, Rezi vár 7 km, Zalaszántó Sztupa 12 km, Kovács-hegy Geo-botanikai séta út /Zalaszántó 12 km/:

Zalaszántó egykori vásárterérõl kiinduló, közel hat kilométer hosszú, 18 állomásból álló tanösvényen magyar és angol nyelvû tájékoztató táblák segítségével ismerhetõk meg a térség természeti értékei. A kovács-hegy csoport a Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagja, mely a környezõ medencék (délen a Vindornya- és Szántói-medence, északon a Marcal-medence) süllyedése következtében meginduló vulkáni tevékenység következtében alakult ki. Nevét a hajdani Kovácsi településrõl kapta, melynek nyomai még felfedezhetõek a Kovácsi-mezõ térségében Egész évben szabadon látogatható. A tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhetõ.
Tapolcai medence

A Badacsonyt és környékét írók, költõk, festõk hazánk legszebb tájegységeként tartották nyilván már évszázadok óta. A terület bazalthegyei nemcsak egyedülállóan érdekes és festõi geológiai emlékek, hanem számos igen ritka növény- és állatfaj élõhelyei is.A pannonkor végén feltörõ vulkánosság sajátos képzõdményei ezek a tanúhegyek. A messzirõl nagyobb koporsóformát adó Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc szélein a kõzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkõ-zsákok láthatók. Legszebb ezek közül a badacsonyi Kõkapu és a Szent György-hegyi bazaltorgonák. A Badacsony oldalain a még meglévõ sziklák tövében hatalmas kõfolyások, kõtengerek láthatók. rajtuk alig tud megkapaszkodni a sajtmeggyes-nagylevelû hársas törmelékerdõ.

A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él. A kõomlásokon, bányafalakon tavasszal rendkívül látványos a sziklai ternye sárga virágzuhataga. A Badacsonyon csak itt elõforduló mészkerülõ virágos kõrises-bükkös él a sziklás részek letörésein, a hegy bükköseiben ciklámen, gyertyános tölgyeseiben májvirág, pirítógyökér, borostyánfojtó szádorgó található. A Szent György-hegy napsütötte szikláin virít a cseling-páfrány hazánkban csak itt elõforduló kis populációja, együtt a ritka pikkelyharaszttal és a Lumnitzer-szegfûvel. A lisztes berkenye több helyi alfaja is megkapaszkodik az emberkéz által elérhetetlen sziklák repedéseiben.

A Csobánc virágpompáját fokozza a fekete és leánykökörcsin, a kõfalakon a ritka buglyos kõtörõfû és a hajdani várkertbõl kivadult orgonaliget. A Tóti-hegy apró kúpján festõien tarka virágszõnyeg fogadja a látogatót: az Orlay-murok fehér fátylába beleszövõdik a tarka nõszirom, a kökörcsinek és a piros vadszegfûk látványa. A ferdén álló bazaltszálak repedéseiben látványosan sorakoznak a pannon madárbirs apró termetû bonzai-szerû cserjéi.

A terület keleti szélén, permi homokkövön található a nyár végi piros virágszõnyeget adó csarabos törpecserjés, festõi sziklák, borókások és a sárga virágú hölgymál fajok társaságában. A sík részeken, a hajdani láprétek maradványain számos botanikai szenzáció lelhetõ fel: Raposka alatt mocsári kardvirágos, orchideás láprét található, Káptalantóti mellett pedig az 1 m magasra megnövõ, nagy és illatos virágú, másutt egyre ritkuló buglyos szegfûnek van gazdag elõfordulása, az õsz eleji enciánkék virágú kornis tárniccsal.

A bazalthegyek szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó). A Szigliget alatti nádasokban a védett nyári lúd él és szaporodik.

A szigligeti és a csobánci várrom, a Szent György-hegyi pazarul gazdag barokk Tarányi pince és Lengyel kápolna, a szigligeti kastély és udvarház, a gazdag népi oromdíszekkel ékes Szabó Flórián-féle pince a szigligeti Rókarántón, a szõlõhegyi kápolnák (Csobánc, Kisapáti-raposkai-hegy, Badacsonylábdi), a faragott útszéli keresztek, a templomromok (Csobáncszegi, Szigliget-avasi, Káptalantóti-sabar-hegyi), a méltóságteljes Szegedy Róza ház a Badacsonyon, a magyar múlt megannyi becses emléke és a védett terület látnivalója.
Szent György- hegy

2002 júniusától látogatható közel 4 km hosszú, önmagába visszatérõ ( Raposka egykori bazaltbánya udvar – jégbarlang – bazaltorgonák – hegytetõ bányaudvar ) nyomvonalú tanösvény a Szent György-hegy és térségének természeti értékeit mutatja be. A kialakított útvonal a meglévõ forgalmas turistautakra illeszkedik. Megközelíthetõ a Tapolcát Raposkával összekötõ útszakaszról.